Lehunytam a szemem,
álmodni próbáltam
mikor megláttalak,
lassítottam,
hittem felhőt, kék eget, legelőt
helyette kaptam mélyen ölelő
szeretőt, gyilkosan szép tekintetet
csókot melybe mindenem beleremeg.
Testemen izmok csúszdáztak
Lelkemben pacsirták dalolásztak.
Megszűnni látszott, idő, tér
mikor
hirtelen
eltűntél.
Felkeltem, kerestelek, érezni próbáltalak
tudtam hogy itt jártál, nemcsak álmodom
hogy miért mentél el máig nem tudom.
Reggel van már, nem is est
bár a felkelő nap csillagokat fest.
Feketét iszol, füstöt kifújsz.
Nézlek, miközben rá(d)ébredek:
Ez valóságos nem módosult.
Tudatállapot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése